néha nem ártana irnom...már túl sok mindennel vagyok elmaradva. most is csak azért irok,mert nincs kedvem AHFt szerkeszteni.jajj ez a dögmeleg...

voltam szerdán és csütörtökön Gyürüsön jeee :D de a "jee"nyi ennyiben ki is merül...

szerda: reggen kimentünk terepre.Emese: Dáma (gyönyörü aranyszőrű akhal kanca), Roland:egy fiatal,belovaglás alatt álló herélt, és én : .... Kanga... az elözö blog még nincs befejezve,úgyhogy egy pár szó id róla: nagyon érdekes szinü shagya kanca, végül is aranyos de... nem is tudom miért,de egy kicsit tartok tőle. valahogy sose volt a kedvencem. a szeme mellett fehér a bőre és talán ettől félelmetes nekem egy kicsit? sejtéseim igazolva: a múltkori terepen ültem rajta először és 2 perc után le akartam szállni,mert hogy nekem ő túl aktív. egyfolytában ficánkolt, alig birtam visszafogni. de csak lépésben. ügetésben minden rendben volt vele,vágtában meg éreztem hogy élvezi ő is. na de ennyit a múltkoriról. most is alig birtam megtartani lépésben. előző terep és mostani között az volt a különbség hogy míg az előzőn magasvemhes volt,mostanra elvetélt...(szegénykém,úgy sajnálom. gyönyörű csikói szoktak lenni). annyira de annyira magas domb volt előttünk :S de az utána következő lejtő...na,csodálom hogy túléltem. én nagyon tudok félni a lejtőktől lóháton. főleg hogy Kanga drága holt nyugalommal rugdossa közben a bogarakat és probál lefele rohanni.na de a lényeg: túléltem!! amugy az emelkedőkkel nincs bajom,bár ezen a mostanin egyszer rámtört,hogy "te jó ég,most fogunk visszazuhanni"->Emese ment elől,megbotlott a lova és ezért megállt,Kanga meg belerohant a seggébe,mert max lendülettel kapaszkodott felfelé. erdő szélén volt egy hosszú földút, jött a parancs hogy vágta. na hát én erre vártam a multkori terep óta XD de mért is sikerült volna valami jól?!. nem tudom eldönteni,hogy mi volt, Kanga ment e féloldalasan,vagy a nyereg volt e ferde (de hogyan?!) , de épphogy bírtam tartani magam. már vártam hogy mikor esek le... ennek ellenére fennmaradtam,amikor Kangus megugrott egy parkoló terepjárótól. vágta után épphogy megálltunk,jött egy lejtő...és a lejtőn próbáljam meg meghúzni a hevedert,meg röviditeni a kengyelen (mert hát az meg hosszú volt). az lett belőle,hogy megálltunk a lejtő alján és leszálltam. felülni már nehezebb volt(lévén Kanga+bogarak(bögöly)=nem bir állva maradni).utána az erdőben mászkáltunk,majd hazaindultunk. ---> lejtő... de hogy még félelmetesebb legyen: egyenletlen talajú, árkokkal gödrökkel tarkított, sárfolyamos csúszós lejtő volt. már meg se lepődtem amikor Kanga kis hiján pofára esett. Sorsomba beletörödve zuhantam előre, de még megfogtam a nyakát,hogy legalább puhára essek. és itt történt a csoda: Kanga felállt én meg visszahuppantam a nyeregbe. mögöttem lovagoló srác lényegretörő kommenjte: "oppá-oppá!" azért a bnöm megkérdezte,hogy jól vagyok-e. végülis jól voltam.ezután már csak egy kidült fatörzs alatt bújtunk át (maximálisan rálapultam a lovam nyakára úgyhogy még élveztem is :D ) meg egy faágat amikor el akartam hajlitani magam elől,felfedeztem hogy akácfa volt, de ezek után viszonylag simán hazaértünk :) összességében azért mégis jó lovaglás volt,mert hát lovaglás volt :D és Kangus a botlás után egészen megemberelte (vagy meglovalta?:P) magát,és naagyon okosan viselkedett :D ezen kívül más érdekes nem nagyon volt aznap. bnöm délutáni busszal elment, úgyhogy nem lovagolhattam,mert egyedül nem engedtek. (itt volt is egy kiakadásom,mert azt se engedték hogy a legszelidebb oktatólovon futoszáron sétáltassam az öcsémet.mert hogy én "hogy képzelem hogy azt állitom hogy tudok futoszárazni? az hogy láttam már futoszárazást az nem jelenti azt hogy tudom hogy hogykell csinálni." könyörgöm. nem is tudom melyik lovardában biztak rám 2 éve 4 lovat akit naponta kellett lefutoszáraznom. meg ki segitett 5 perce a bnömnek futoszárazni amig ö elment beszélni valakivel?... na mindegy. eddig futószárazhattam és lovagolhattam egyedül, a férje mindig megengedte...) még annyi emlitenivaló van a szerdával kapcsolatban,hogy egy futószárazós pónit (najó,nem póni mert hucul és az kisló,de póninak egyszerübb irni) vittem vissza a karámba,és amikor elengedtem,átvágtázott a mezőn hogy csatlakozzon a többiekhez. Délután ugyanezt a pónit visszem megint vissza(most lovaskocsizás után) és megkértem a lovászt hogy a kantár hadd maradjon. vezetőszárból csináltunk szárat és felraktak rá. de a fenébe is, nem akart vágtázni. teljes gőzzel emelgette a lábait ügetésben,de nem ugrott be vágtába :( na mindegy,azért így is egy élmény volt :D a földön fekvö villanypásztort félig átlépte félig átugrotta :D aranyos :) és gyönyörü is,csak az egyik szeme csóka (kék) -innen a neve is: Csóka -  és ezért picit félelmetes,de vele már megbékéltem XD ki tudja,előbb utóbb Kangától se fogok tartani?...

na a csütörtököt majd késöbb leirom :) most megyek lemosom az ajtókat, fél9töl meg foci :P nem nézem,de ez most Spanyolos lesz.