... vagy ahogy néhai töritanárom mondaná: "Szösszenetek" (bár ő a röpdolgozatokra értette.) foggalmamsincs mikor írtam, csak annyit tudok, hogy télen (talán februárban) egy csütörtöki 1. órán,angolon.
1. Félek… Érzem, ahogy a félelem végigkúszik bennem, s egyre nő. Félek, hogy igaza lehet annak, aki azt mondta, hogy Ő nem érez irántam semmit. Hogy csak barátnak tart, s hogy nem lehetek Számára ennél több. Esetleg évek múlva. De Ő jövőre elmegy. Másfél évig láthatom már csak. És utána mi lesz? Bár tudom, hogy addigra már én is mást fogok szeretni. De most csak Ő számít, senki más. Ő az egyetlen, Őt szeretem. Félek, hogy hiába. Pedig néha úgy tűnik, hogy többet érez, mint barátság. Ahogy rámnéz, ahogy mosolyog. Vagy talán csak én értem félre, és minden barátjával ilyen kedves? Nem akarok hinni annak, aki azt mondta, ne reménykedjek. Nem akarom elfogadni, még bízok Benne, reménykedek, hogy nem igaz, de lassan el fogom hinni. Pedig nem akarom. Lehet, hogy csak magam álltatom azzal, hogy talán szeret, de jobb így. Jobb ezt hinni, és ha látom, kicsit boldogabbnak lenni, mint elhinni, hogy soha nem fog rám úgy gondolni… Félek. Nem akarom elveszíteni, mielőtt egyáltalán még az enyém lehetne. Félek, és őt is féltem. Hogy mitől, azt nem tudom, de talán nem kellene. Tudja,mit csinál. Remélem. És remélek. És félek…
2.
Vele akarok lenni. Mindig. Csak vele. Senki más nem számít, senki más nem fontos, senki más nem érdekel, csak Ő. Ő kell nekem, de nagyon. Ha Vele lehetnék, semmi sem érdekelne. Bár így sem érdekel más. Vele lenni egyet jelentene a tökéletes pillanattal. Akkor nem törődnék mással, ami Nála kevésbé fontos. Nála minden csak kevésbé fontosabb. Ő a fontos, Ő az egyetlen, Ő a minden.
Infó
Szerkesztő:Dory Segéd-szerk.:Via
(ő csinálja a dizit,és a kinézetet,én csak a szöveget irom.tehát övé az érdem,megérdemli a dicséretet: KÖSZI VIA!!! :) ) Ez az oldal a kedvenc lovaimról szól. Rólam is találtok néhány tudnivalót, de a paciké a főszerep.Közülök négyet emelnék ki, de rajtuk kívül még számtalan csodálatos egyeddel találkoztam. Közülük is néhány fontosabbról is fogok írni, csak róluk nem ilyen részletesen. Tehát... lássuk a LOVAKAT!