Feladat:

Tájleírás

A téli Balaton vagy a Csónakázó-tó bemutatása a nyári tájjal összehasonlítva.

Szerkezeti felépítés:

1. Bevezetés: elbeszélő résszel; Hogyan, miért mentem el a tóhoz télen?
2. Főrész: tájleírás; egy fix pont, ahonnan nézem a tájat, közelről távolítok, közben telik az idő, lemegy a nap, sötétedik.
3. Befejezés: elbeszélő résszel; hogyan, milyen gondolatokkal, elhatározásokkal tértem haza.

Értékelés:

„Ügyes, hangulatos leírás, jó a kerettörténet.”

Az idei tél meleg, tavaszias volt. Szeretem a havat, de a jó időnek nagyon örültem. Barátnőmmel elhatároztuk, hogy lóhátról fedezzük fel a téli Balatont. Éjszaka esett egy kis hó, ezért vastag sálat és kesztyűket is húztunk. A lovak nagyon örültek a friss hónak. Útközben Emese hátasa, Pietrosu szórakoztatott bennünket apró trükkjeivel.

Amikor megérkeztünk, a tóparton sokan hógolyóztak. A lovak nyugtalanok voltak a hangos nevetések, különös zajok miatt, ezért továbbmentünk. Egy erdei ösvény épp a partra vitt. Itt csend volt és úgy éreztük, megállt az idő.

Kikötöttük Csókát és Pietrosut, majd lesétáltunk a vízhez. Boldogan figyeltük a tavon úszkáló hattyúpárt és a kacsákat. A vízen meg-megcsillant a napsugár és a vékony nádszálak kecsesen táncoltak a lágy szélben. A Balaton másik partján, magas hegyek között varjúk szálltak.

Arra gondoltam, most milyen szép, nyugodt a táj. Nyáron itt voltam táborban és az akkori színes, vidám életnek már nyoma sincs. Már nem köröznek a sirályok arra várva, hátha egy-egy turista eldob egy kis ételt. Emlékszem, milyen jó volt fürdeni a sekély, meleg Balatonban! De most már a vizet is vékony jégréteg borítja.

Merengésemből Csóka nyerítése ébresztett fel: unatkozott, haza akart menni. Odasétáltunk hozzájuk és már nyeregből néztük a csodálatos naplementét. Majd barátnőm nógatására hazafelé vettük az irányt. Siettünk, mert sötétedésre vissza kellett érnünk a lovardába. Útközben sokat beszélgettünk és elhatároztuk, hogy jövőre is megismételjük ezt a kirándulást.